Botanikai meghatározás szerint elég kevés növény tartozik ide.
Íme a meghatározások:
- ♣ A szigorúan vett örökzöld levelét több mint egy évig megtartja, azaz, a tavaszi új levél megjelenését követően, a régi leveleit is megtartja.
- ♣ A tavaszi új hajtásokkal a régi lombot leváltók, a télizöldek
- ♣ A félig örökzöldeknek (télállóknak) pedig a leveleik tél közepéig bírják, majd lehullnak.
Sokan vagyunk vele úgy, hogy a botanikára gondolva sírva fakadunk …
Nos …, ezzel szemben a gyakorlatban örökzöldnek nevezünk minden olyan növényt, melynek a levele zölden telel át.
A nálunk telepíthető lomblevelű örökzöldek csaknem kivétel nélkül cserjetermetűek. Felhasználási területeik ezért általában azonosak a többi díszcserjéével. Ám, néhány ökológiai és esztétikai sajátosság tekintetében eltérnek, és ez a növénycsoport természetes előfordulási körülményeiből fakad.
A lomblevelű örökzöldek általában a magyarországinál valamivel melegebb éghajlatú, és főképp enyhébb telű térség növényei. (Ezt bizonyítja, hogy a betelepített lomblevelű örökzöld fajok közül csak a mahónia hajlamos hazánkban kivadulni, azaz emberi beavatkozás nélkül, magától elterjedni.)
A származásból eredő ökológiai sajátosságok:
Nyáron, a lomblevelű örökzöld dísznövények a lombhullató cserjékhez hasonló igényeket támasztanak:
A tüskés és tövises fajok általában közepesen szárazságtűrők, a nagy-levelű és a tövistelen fajok viszont pára- és vízigényesek. Túlnyomó részük félárnyékban érzi jól magát, de napra is telepíthetők.
Kimondottan árnyéktűrők a nagy, vékony levelű fajok, mint például a babérsom (Aucuba japonica / Babérsom).
Fény- és melegigényesek a pálmaliliomok (Yucca / Pálmaliliom), a babérlevelű szuhar (Cistus laurifolius / Babérlevelű szuhar), valamint az ezüstös levelű törpecserjék: cipruska, levendula (Santolina chamaecyparissus / Cipruska, Lavandula
angustifolia / Levendula), stb. …
A téli időszak nehezebb a lomblevelű örökzöld dísznövények számára:
Egy részük (pl. a Pyracantha coccinea / Tűztövis) a nagy hidegre is érzékeny, de ennél is veszélyesebb számukra a téli napsütés, az ezzel járó nagy hőingadozás, és az un. élettani szárazság. (Például, a széles örökzöld levelek, ha rájuk süt a nap, délutánra még fagyos időben is kiengednek és asszimilálni kezdenek, majd a rá következő derült éjszakán könnyen lefagyhatnak. A nagyobb baj az, hogy a napsütés párologtatásra kényszeríti a növényt olyan időszakban, amikor a gyökérzet vízutánpótlását a fagyos talaj korlátozza. Ezért gyakori, hogy télen az örökzöldek lombja nem elfagy, hanem leszárad. Ha a talajt hó borítja, a fényvisszaverődés csak fokozza a hatást.)
Mindebből következik, hogy a lomblevelű örökzöld dísznövények nyáron a szokásos ápolást, télen viszont fokozott védelmet igényelnek. Alapvető szempont, hogy ezeket a növényeket a kert védett részeibe ajánlott telepíteni, és óvni kell őket az élettani szárazságtól. Ez, szintén a telepítés helyének átgondolt megválasztásával érhető el legegyszerűbben. Igyekezni kell félárnyékos helyre telepíteni őket: nagy fák alá, vagy az épületek északi oldalára, ahol a téli napfény nem éri őket. A fák alatt, még a lehulló lomb is ad bizonyos védelmet. Takarható ezenkívül a növények körül a talajt lombbal, szalmával, fakéreggel.
A származásból eredő esztétikai sajátosságok:
A lomblevelű örökzöld dísznövények, a nagy díszítő értékű növények közé számítanak. Egyrészt a télen is zöld lomb, másrészt az egzotikus megjelenés miatt.
A kertnek délies hangulatot kölcsönöznek:
Tehát a lomblevelű örökzöld dísznövények általában igényesebbek, ebből következően drágábbak és nagyobb díszítőértékűek, mint a lombhullatók. Alkalmazásuk ezért elsősorban az intenzíven fenntartott díszkertekben indokolt. Származásuk okán mindig bizonyos hangulati elemet is hordoznak, mint már jeleztem, ez általában mediterrán vagy sokszor trópusi hangulat.
Lomblevelű örökzöldek bemutatása, megtekintése és vásárlási lehetőség
Dísznövény Webáruházunkban